Kedves PhD hallgatók! Kedves Doktorjelöltek!
A fokozatszerzési eljárás egy hosszadalmas procedúra, amely nagyfokú odafigyelést és tájékozottságot követel meg minden jelölttől. Ennek elsődleges feltétele az Egyetemi Doktori Szabályzat (továbbiakban EDSz) és a Bölcsészettudományi Doktori Szabályzat (továbbiakban BDTSz) alapos ismerete. A TNDI vezetése fontosnak tartja, hogy minden segítséget és útmutatást megadjon a hallgatóknak ezért összegyűjtöttük a fokozatszerzési eljárás során felmerülő leggyakoribb kérdéseket, hogy ezzel is segítsük az eljárásban való eligazodást.
Mi is pontosan a fokozatszerzési eljárás?
A fokozatszerzési eljárás az a folyamat, amelyet a PhD hallgató a doktori képzés teljesítését, az abszolutórium megszerzését követően indíthat el. A fokozatszerzési eljárásra való jelentkezés előfeltételére vonatkozóan az alábbi tájékoztatók érvényesek:
- 3 éves képzés és 2016. szeptember 1. előtt kezdett egyéni felkészülés esetén: Bölcsészettudományi Doktori Tanács Szabályzata (2016. szeptember 1. előtt)
- 2+2 éves képzés és 2016. szeptember 1. után kezdett egyéni felkészülés esetén: Bölcsészettudományi Doktori Tanács Szabályzata (2016. szeptember 1. után)
Hogyan kell elindítani az eljárást?
A 2016. szeptember 1. előtti, régi típusú (3 éves) képzésben abszolvált hallgatóknak külön jelentkezniük kell a fokozatszerzési eljárásra. Ennek részletei az fentebbi tájékoztatóban találhatóak. A 2016. szeptember 1. utáni (2+2 éves) képzésben résztvevő hallgatók a 4. félév végén komplex vizsgán vesznek részt. Amennyiben a hallgató sikerrel teljesíti a komplex vizsgát, teljesíti a 4. félév végére a kötelező kredit mennyiséget és aktiválja magát a következő 5. félévre, abban az esetben hivatalosan elindul a képzés második szakasza. A fokozatszerzési eljárás szempontjából ennek azért van jelentősége, mert a képzés második szakaszának kezdetével automatikusan elindul a fokozatszerzési eljárás is.
Fontos hangsúlyoznunk, hogy a doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania a doktori értekezés végleges (előzetes vita utáni) változatát! Ha ez nem történik meg időben később már nem lesz erre mód. Ez azt jelenti, hogyha nem készül el időben a dolgozat, akkor a négy éves képzés alatt végzett kutató munka is kárba vész, mivel a hallgató ugyanabban a témában már nem adhatja be a dolgozatát sem ugyanabban, sem más doktori iskolában. Továbbá ugyanezzel a témával nem is jelentkezhet más doktori iskola képzésére.
Mi az az elővita?
Az elővita a fokozatszerzési eljárás egyik fontos állomása. Megszervezése részletesen szabályozott. Az erről szóló útmutató az alábbi oldalon érhető el: Előzetes vita.
Hogyan zajlik egy doktori szigorlat?
A doktori szigorlat a fokozatszerzési eljárás másik fontosa pontja, amelyen a doktorjelölt tanúbizonyságot tesz elméleti tudásáról és szakmai felkészültségéről. A doktorjelöltnek egy választott fő- és melléktárgy anyagából kell felkészülnie. Részletesebb információk az alábbi linken érhetőek el: komplex vizsga és doktori szigorlati tételsor (menüpont hivatkozás)
Szigorlatot annak a doktorjelöltnek kell szervezni, aki a régi típusú (2016. szeptember 1. előtti) képzésben vett részt, vagy indított el egyéni felkészülést. Az új típusú (2016. szeptember 1. utáni) képzésben résztvevő hallgatók vagy egyéni eljárást indítók esetében a doktori szigorlatot a komplex vizsga váltja fel.
Hogyan áll össze a doktori szigorlati bizottság?
A doktori szigorlati bizottságot a TNDI vezetőjével való egyeztetés mellett kell beterjeszteni a TNDI Tanácsa elé. A szigorlati bizottság összetétele pedig a következőképpen alakul: „A szigorlati vizsgabizottság legalább három, tudományos fokozattal rendelkező tagból áll. A szigorlati bizottság elnöke az egyetem szakmailag illetékes vezető oktatója (lehetőleg egyetemi tanára) vagy professzor emeritusa. A szigorlati bizottság tagjai közül egy fő az egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló külső szakember (az egyetem professzor emeritusa és nyugalmazott oktatója nem minősül külső tagnak). A jelölt témavezetője nem lehet a szigorlati bizottság tagja.” (BDTSz, 5.3.§ (4.)) A szigorlati bizottság összetételét a TNDI Tanács jóváhagyását követően meg kell szavaztatni a tudományterületi doktori tanáccsal – jelen esetben a Bölcsészettudományi Doktori Tanáccsal.
Hogyan áll össze a védési bizottság?
A védési bizottság esetében is igaz ugyanaz a megállapítás, hogy annak összetételét meg kell szavaztatni a tudományterületi doktori tanáccsal – jelen esetben Bölcsészettudományi Doktori Tanáccsal. A bírálóbizottság az elnökből, a hivatalos bírálókból és további kettő-négy tagból áll. A bizottság elnöke az egyetem szakmailag illetékes egyetemi tanára vagy professzor emeritusa, és a bizottság minden tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A tagok legalább egyharmada, ezen belül legalább az egyik bíráló az egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló külső szakember (az egyetem professzor emeritusa és nyugalmazott oktatója nem minősül külső tagnak). Továbbá ugyancsak igaz a védési bizottságoknál, hogy a jelölt témavezetője nem lehet tagja, sem olyan személy, aki az értekezés alapjául szolgáló közlemények társszerzője volt. (BDTSz, 18.1.§ (29.))
Mi a teendő a dolgozat leadásakor? Milyen dokumentumokat kell mellékelni?
A házi vita után a doktorjelölt végleges formába önti a dolgozatát, majd hivatalosan is leadja azt. Azonban szem előtt kell tartani, hogy az elkészült disszertáció leadásakor számos más dokumentumot is mellékelni szükséges (tézis füzet, IDEA igazolások, nyelvvizsga papírok stb.). Ezért külön fel szeretnénk hívni a figyelmet az alábbi tájékoztatókra, amelyek nem csupán a dolgozat leadásához szükséges dokumentumok listáját, hanem a doktori értekezés feltételeit és a disszertáció formai követelményeit is tartalmazzák, ezért ismerete és használata elengedhetetlen a doktorjelöltek számára:
- 3 éves képzés és 2016. szeptember 1. előtt kezdett egyéni felkészülés esetén: Bölcsészettudományi Doktori Tanács Szabályzata (2016. szeptember 1. előtt)
- 2+2 éves képzés és 2016. szeptember 1. után kezdett egyéni felkészülés esetén: Bölcsészettudományi Doktori Tanács Szabályzata (2016. szeptember 1. után)
Mi az az IDEA igazolás? Hogyan kell igényelni?
A disszertáció leadásához a disszerensnek szüksége van egy hitelesített publikációs listára, amelyet a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára (továbbiakban DEENK) állít ki. Ahhoz, hogy ezt a hallgató megigényelje, fel kell töltenie a publikációit a szintén a DEENK által kezelt iDEa Tudóstér nevű portálra, amely a következő linken érhető el: https://tudoster.idea.unideb.hu/ A bejelentkezés a Neptun rendszernél is használt hálózati azonosítóval és jelszóval történik. Ezt követően kerülhet sor a publikációk adatainak egyenként történő feltöltésére. Nagyon fontos, hogy a feltöltéskor külön jelölni kell mely publikáció(k) képezi(k) a disszertáció alapját, és melyek nem. Ennek azért van jelentősége, mert a DEENK által a felvitt adatok alapján kiadott hitelesített publikációs listán külön jelennek meg a disszertáció témájában született munkák és külön az egyéb tematikájúak. A doktori dolgozat beadásához pedig legalább 4 db olyan publikált tanulmánnyal kell rendelkeznie a jelöltnek, amelyek a disszertáció témájában születtek. Arra kérjük a hallgatókat, hogy erre kiemelten figyeljenek! Az IDEA igazolással kapcsolatos tájékoztató az alábbi linken érhető el: https://btkphd.unideb.hu/sites/default/files/upload_documents/idea.pdf
Mennyi ideig tart a dolgozat elbírálása?
A hivatalosan kiküldött disszertáció bírálatára az opponenseknek két hónap áll rendelkezésükre.
A bírálatok beérkezését követően hogyan tovább?
Miután beérkeznek a hivatalos bírálatok a Bölcsészettudományi Doktori Tanács titkárához, ő továbbítja azokat a doktori iskola vezetője, a doktori program vezetője, a témavezető és a doktorjelölt felé. Ezt követően a disszerensnek a véleményekre írt válaszát legfeljebb egy hónapon belül 8 példányban el kell készítenie és visszajuttatnia a tudományterületi doktori tanács titkárának.
Mikorra lehet meghirdetni a védést?
A bírálatokra adott hivatalos válaszok leadását követően kerülhet sor a doktori védés meghirdetésére. A hivatalos válasz beérkezése és a védés időpontja között legalább egy hónapnak kell eltelnie. Tehát a példa kedvéért, ha a jelölt március 5-én adja le a hivatalos válaszát és a meghívót, akkor a védést április 5-re lehet legkorábban meghirdetni.
Hogyan kell összeállítani a meghívót?
A nyilvános védések meghívójának külön sablonja van, ami az alábbi linken érhető el: https://btkphd.unideb.hu/node/136
Eredményes védés után hogyan zárul a fokozatszerzési eljárás? Van-e még teendőm?
A nyilvános vitát követően a doktorjelöltnek dolga már nincs. A védés eredménye a jelölt dokumentációjával együtt a Bölcsészettudományi Doktori Tanács elé kerül, amely dönt a fokozat odaítéléséről/jóváhagyásáról. Ezzel a mozzanattal zárul a fokozatszerzési eljárás. Eredményes fokozatszerzést követően már csak egy teendő maradt hátra: a PhD oklevél doktoravatón történő ünnepélyes átvétele.
- Bölcsészettudományi Doktori Tanács Szabályzata (2016. szeptember 1. előtt)
- Bölcsészettudományi Doktori Tanács Szabályzata (2016. szeptember 1. után)
- Debreceni Egyetem Doktori Szabályzat (2016. szeptember 1. előtt)
- Debreceni Egyetem Doktori Szabályzat (2016. szeptember 1. után)
Ha bármilyen további kérdés merülne a következő címen érdeklődjenek: toth.orsolya@arts.unideb.hu