Történet
A Doktori Iskola gazdaság, társadalom- és életmódtörténeti alprogramja több évtizedes intézeti kutatási hagyományokra támaszkodik. Ennek kezdetei a Szabó István professzor által kialakított agrártörténeti iskolára nyúlnak vissza. A doktori iskolán belül az alprogram 1998-ban jött létre, több neves szakember (Gunst Péter, L. Nagy Zsuzsa, Timár Lajos) közreműködésével, illetve Gunst Péter vezetése mellett. 2008-ban a régiótörténeti kutatások alprogram megszűnt, illetve beleolvadt a gazdaság és társadalomtörténeti kutatások alprogramba. Ennek vezetője 2008-tól Papp Klára lett, 2020-ig. 2020-ban Püski Levente vette át tőle az alprogram vezetését.
Szakmai kapcsolatok
Az alprogram széleskörű szakmai kapcsolatrendszert épített ki több magyarországi és nemzetközi oktatási intézménnyel, tudományos szervezettel, melyek napjainkban is működnek. Közülük a következőket kiemelve: Erdélyi Múzeum Egyesület (Kolozsvár), Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (Eger), Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Intézet (Budapest), Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Szakbizottsága (Budapest), Presovská univerzita v Presove, (Eperjes), Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézet (Szeged), Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézet (Kolozsvár), II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Beregszász). Közülük a legszorosabb kapcsolat a Kárpátaljai Magyar Főiskolával alakult ki, melynek több oktatója az alprogram keretén belül szerzett PhD-fokozatot: Balogh Róbert, Braun László, Dancs György, Szakál Imre.
Oktatás:
A Doktori Iskola törzstagjai közül az alprogram kurzusaiban oktatóként rész vett: Bárány Attila, Papp Klára, Püski Levente, Velkey Ferenc.
A Doktori Iskola oktatói közül ( lista az Országos Doktori Tanács honlapján) az alprogram kurzusaiban oktatóként részt vett: Barta János, Bárány Attila, Csíki Tamás, Csiszár Imre, Demeter Gábor, Györkös Attila, Jeney-Tóth Annamária, Kerepeszki Róbert, Papp Klára, Szendrei Ákos, Szilágyi Zsolt, Timár Lajos, Tózsa-Rigó Attila.
Az alprogram kurzusai 2021-2025 között
Gazdaság, társadalom és életmód (kurzusfelelős: Püski Levente) BTPTR 1524
2. évf. 4. félév.
2020/21. tanév 2. félév:
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Az éghajlatváltozás lehetséges gazdaság- és társadalomtörténeti kontextusai a Kárpát-medence példáján. Tudástranszfer a paleoklimatológia, a meteorológia-, a földrajz- és a történelemtudomány között.
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Történeti regionális tudomány? A tér, hely, régió fogalmak változása. A tér nemzetiesítésének gyakorlata. Területi egyenlőtlenségek vizsgálati módszerei.
- Püski Levente (DE BTK Történelmi Intézet): XX. századi településtörténet a pénzügyi gazdálkodás oldaláról.
- Györkös Attila (DE BTK Történelmi Intézet): Mikroszkopikus szemlélet a mikrotörténet előtt: a francia kőleves.
- Szijártó M István (ELTE BTK Történeti Intézet): A mikrotörténetírás fogalma, irányzatai. Az a jelenkori történetírás egyik népszerű irányzatát mutatja be áttekintő módon. Súlyt helyez a legfontosabb szerzők és művek elemzésére, valamint kitér a makroszintű kutatásokhoz való viszony kérdésére is.
- Velkey Ferenc (DE BTK Történelmi Intézet): A mikrotörténelem ismérvei – hazai megfontolások/viták a „mi a mikrotörténelem?”és a „mi nem az?” kérdésekben.
2021/22 tanév 2. félév:
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Az éghajlatváltozás lehetséges gazdaság- és társadalomtörténeti kontextusai a Kárpát-medence példáján. Tudástranszfer a paleoklimatológia, a meteorológia-, a földrajz- és a történelemtudomány között.
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Történeti regionális tudomány? A tér, hely, régió fogalmak változása. A tér nemzetiesítésének gyakorlata. Területi egyenlőtlenségek vizsgálati módszerei.
- Püski Levente (DE BTK Történelmi Intézet): XX. századi településtörténet a pénzügyi gazdálkodás oldaláról.
- Györkös Attila (DE BTK Történelmi Intézet): Mikroszkopikus szemlélet a mikrotörténet előtt: a francia kőleves.
- Pap József (Eszterházy Károly Egyetem, BTK Történelemtudományi Intézet): Adatbázisok és hálózatok a regionális politikai elitkutatásban. Az előadó saját kutatási projektjét mutatja be a hallgatóknak. Ennek során tárgyalja azt, hogy milyen módszertani feladatokkal kell szembenéznie annak, aki a dualizmus kori képviselőház összetételével, a képviselők személyi adatainak a feldolgozásával foglalkozik.
- Velkey Ferenc (DE BTK Történelmi Intézet): A mikrotörténelem ismérvei – hazai megfontolások/viták a „mi a mikrotörténelem?”és a „mi nem az?” kérdésekben.
2022/23 tanév 2. félév:
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Történeti regionális tudomány? A tér, hely, régió fogalmak változása. A tér nemzetiesítésének gyakorlata. Területi egyenlőtlenségek vizsgálati módszerei.
- Györkös Attila (DE BTK Történelmi Intézet): Mikroszkopikus szemlélet a mikrotörténet előtt: a francia kőleves.
- Püski Levente (DE BTK Történelmi Intézet): XX. századi településtörténet a pénzügyi gazdálkodás oldaláról.
- Ballabás Dániel (Eszterházy Károly Egyetem, BTK Történelemtudományi Intézet): Wenckheim Frigyes és Krisztina látogatói. Az ókígyósi kastély vendégkönyvéből kibontható genealógiai hálózatok. Az előadás egy konkrét forrástípus – a Wenckheim kastély vendégkönyve - vizsgálatlára épül. Ezen keresztül az előadó a hálózattudomány társadalomtörténeti hasznosíthatóságának kérdéseire ad válaszokat.
- Velkey Ferenc (DE BTK Történelmi Intézet): A mikrotörténelem ismérvei – hazai megfontolások/viták a „mi a mikrotörténelem?”és a „mi nem az?” kérdésekben.
- Völgyesi Zoltán (Magyar Nemzeti Levéltár): Az 1956-os forradalom Hajdúnánáson. Az előadás középpontjában az 1956-os forradalom hajdúnánási eseményei állnak, amelyek bizonyos fokig egyedi képet mutatnak más vidéki városokhoz képest. Emellett az előadó egy mdószertani kérdés tárgyalására is súlyt helyez, arra, hogy milyen módszerekkel lehet az oral history anyagait a történeti kutatásokban felhasználni.
2023/24. tanév 2. félév:
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Történeti regionális tudomány? A tér, hely, régió fogalmak változása. A tér nemzetiesítésének gyakorlata. Területi egyenlőtlenségek vizsgálati módszerei
- Bartók Béla: (Eszterházy Károly Egyetem, BTK Történelemtudományi Intézet): Vármegyei közigazgatás és háborús újjáépítés az első világháború alatt Sáros vármegyében. Az előadás a világháború történetének újabb irányzataihoz illeszkedik, amely nem a szorosan vett hadtörténetre, hanem a hátországra fókuszál. Ezen belül a harcok által sújtott Sáros vármegye újjáépítése, a helyi közigazgatás működése kerül a középpontba.
- Püski Levente (DE BTK Történelmi Intézet): XX. századi településtörténet a pénzügyi gazdálkodás oldaláról.
- Györkös Attila (DE BTK Történelmi Intézet): Mikroszkopikus szemlélet a mikrotörténet előtt: a francia kőleves.
- Velkey Ferenc (DE BTK Történelmi Intézet): A mikrotörténelem ismérvei – hazai megfontolások/viták a „mi a mikrotörténelem?”és a „mi nem az?” kérdésekben.
- Timár Lajos (DE nyugalmazott egyetemi docens): A helyi elitkutatás problémái vidéki nagyvárosok példáin keresztül.
2024/25. tanév 2. félév:
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Történeti regionális tudomány? A tér, hely, régió fogalmak változása. A tér nemzetiesítésének gyakorlata. Területi egyenlőtlenségek vizsgálati módszerei.
- Püski Levente (DE BTK Történelmi Intézet): XX. századi településtörténet a pénzügyi gazdálkodás oldaláról.
- Györkös Attila (DE BTK Történelmi Intézet): Mikroszkopikus szemlélet a mikrotörténet előtt: a francia kőleves.
- Kövér György (ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék): A történetírás és a társadalomtudományok.
Az előadás a magyarországi társadalomtörténeti kutatások helyzetét, át a Kádár-korszakra vonatkozóan. A hallgatók ismereteket kapnak arról, hogy a jelzett időszakban milyen fontos eredmények születtek, s azok milyen szakmai háttérre épülnek.
- Sipos Balázs (ELTE BTK Történeti Intézet): Közelítések a személyes forrásokhoz (önéletrajz, napló, kulcsregény). Az előadás a személyes források jelentőségéről, felhasználhatóságáról szól a történeti kutatások számára. Konkrét példákon keresztül bemutatva, milyen módszertani kihívásokkal kell a szakembereknek szembe nézniük a források feldolgozása kapcsán.
- Bárány Attila (DE BTK Történelmi Intézet): A közép- és koraújkori településtörténet-helytörténet módszertana Bihar, Szatmár, Szabolcs vármegyei példák alapján.
Gazdaság, társadalom és életmód (kurzusfelelős: Tózsa-Rigó Attila-Papp Klára) BTPTR 1522
1. évf. 2. félév.
2020/21. tanév 2. félév.
- Papp Klára (DE BTK Történelmi Intézet): A gazdaság és társadalomtörténet kezdetei.
- Vajda Tamás (SZTE Levéltára): A Kárpát-medence középkori árterei és a vízimalmok. Vajda Tamás (Szeged)
A középkori vízimalmok szerepe és elterjedése, kapcsolatai a vízivilággal A téma forrásai és konkrét kutatások a témában.
- Fehér Andrea (BBTE Magyar Történeti Intézet): Székely László önéletírásának referenciális értéke. Az ego-dokumentum, mint történeti forrás.
Az előadás Székely László életútját, önéletírásának keletkezését, a források gazdaság- és társadalomtörténeti jelentőségét mutatta be, s kitért a források átírásának nehézségeire is.
- Tózsa-Rigó Attila (Miskolci Egyetem Történettudományi Intézet): A társadalomtörténet lehetséges útjai. Régi források, új kérdések?
A társadalomtörténeti kutatások nemzetközi tapasztalatai és a hazai iskolákkal, szereplőkkel kialakított kapcsolatok. A források feldolgozásának formái, értelmezések és új módszerek.
- Perényi Roland (Kiscelli Múzeum): “Bűnözés és társadalomtörténet. Módszerek, források, témák”
A téma fontossága és forrásai. Mit tudhatunk meg a bűnözés vizsgálata révén? Milyen további kutatásokra nyílik lehetőség? A társtudományokkal kialakított kapcsolatok jelentősége.
- Csákó Judit (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet): Az Anjou-kori Magyarország nyugati elbeszélő forrásai.
Az elbeszélő források jelentősége a 14. századi kutatásokban. Konkrét krónikák elemzése a téma szempontjából.
2021/22. tanév 2. félév.
- Papp Klára (DE BTK Történelmi Intézet): A gazdaság és társadalomtörténet útja a 19. második felétől napjainkig.
- Török Péter (Bihari Múzeum): A BFL forrásai, források a Bihari Múzeumban.
A Bihari Múzeum igazgatója a helyi források feltárását ismertette, és a BFL adatszolgáltatása, digitális forrásai alapján azok felhasználására, használatára hívta fel a figyelmet. A BFL forrásbázisában hallgatói kutatásoknak megfelelő forrásokat a helyszínen kerestük meg.
- Brigovácz László (MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára): Digitális források és a HBML témákhoz kapcsolódó forrásai
Kihelyezett óra a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. A hallgatók által előre leadott témákban a hazai és nemzetközi adatbázisok használatát gyakorolták a hallgatók. Néhány esetben a helyi levéltári anyag bemutatására, keresésére is kitértek.
- Timár Lajos (DE nyugalmazott egyetemi docens): A várostörténet forrásai.
Timár Lajos saját kutatásaiból merített példákat a várostörténeti kutatások bemutatására. Részletesen beszélt a kutatások előzményeiről, kutatók eredményeiről, a források felhasználásának módjáról.
- Szendrey Ákos (DE ügyvivő-szakértő) Nagy Mihály Zoltán (Bihar Megyei Állami levéltár főlevéltárosa): Márton Áron lehallgatási jegyzőkönyvei.
A nemrég kiadott kötet bemutatását végezte el Szendrei Ákos. Nagy Mihály Zoltán a kutatás nehézségeiről beszélt, az erdélyi forráskiadás helyzetéről, s az igen nagy, terjedelmes jegyzőkönyvi anyag kiadásának rejtelmeiről.
- Csíki Tamás (Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézet): A magyarországi zsidóság kutatásának forrásairól.
Az igen alapos előadás főleg Csiki Tamás saját kutatásaira épült, annak tanulságait tárta a hallgatóság elé. Kitért a zsidóság kutatásának fontosságára is, amelynek helytörténeti jelentőségéről beszélt.
2022/23. tanév 2. félév
- Tózsa-Rigó Attila (DE BTK Történelmi Intézet): Historiográfia - az egyes részdiszciplínák fontosabb súlypontjai, új irányai.
- Gulyás László (Nyíregyház Egyetem): A középkori személynév, mint történeti forrás.
Az előadáson a középkori személynevek fejlődéséről, típusairól volt szó. Konkrét elemzésekkel arra nézve, hogyan lehet ezeket a forrásokat a történettudomány szolgálatába állítani.
- Oborni Teréz ((Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet): A magánlevelek, mint források felhasználása a kora újkor kutatásában.
Az előadás áttekintette leveleknek, mint személyes forrásoknak a felhasználhatóságát. Konkrét példákon keresztül mutatta be, a kritikai forráselemzés módszertani problémáit.
- Fazekas Csaba (Miskolci Egyetem, Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete): Az újkori „forrástermelés” sajátosságai és a történeti megismerés korlátai.
Az előadás áttekintette a források mennyisége és minősége terén az újkorban bekövetkező változásokat. Az előadó kitért a digitalizáció lehetőségeire és korlátaira is.
- Kunt Gergely (Miskolci Egyetem, Történettudományi Intézet): Egodokumentum, mint társadalom és mentalitástörténeti forrás.
Az előadó saját kutatásain keresztül mutatja be a forrástípus sajátosságait, felhasználásukat a történettudomány számára. Továbbá kitér a források kritikai elemzésének módszertani kérdéseire is.
- Tózsa-Rigó Attila (DE BTK Történelmi Intézet): Új lehetőség a társadalom- és gazdaságtörténeti kutatások terén – történeti hálózatelemzés.
2023/24. tanév 2. félév
- Tózsa-Rigó Attila (DE BTK Történelmi Intézet): A társadalom- és gazdaságtörténet lehetséges útjai.
- Fazekas Csaba (Miskolci Egyetem, Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete): A történeti megismerés paradigmaváltása a 21. században.
A előadás a kurzus témakörében áttekinti az egyes részdiszciplínák aktuális kérdéseit. A forrásokat fókuszba állítva mutatja be a megnyíló új kutatási lehetőségeket és azok korlátait.
- Györkös Attila (DE BTK Történelmi Intézet): A középkori irodalom, mint társadalomtörténeti forrás.
- Kerepeszki Róbert (DE BTK Történelmi Intézet): A sajtó-adatbázis felhasználása a történeti kutatásokban, „szövegbányászat”.
- Oborni Teréz ((Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet): A kora újkori társadalmi kommunikáció forrásai.
Az előadás a személyes források szerepét tekinti át az újkorral foglalkozó szakemberek számára. Sor kerül az egyes forrástípusok elemzésére, a módszertani kihívások vizsgálatára.
- Tózsa-Rigó Attila (DE BTK Történelmi Intézet): A társadalom- és gazdaságtörténetírás új irányai.
2024/25. tanév 2. félév
- Papp Klára (DE BTK Történelmi Intézet): A levelezés, mint a személyes történelem forrása.
- Hegyi Ádám (SZTE BTK Társadalomtudományi Intézet): Kora újkori református források a történettudomány, a néprajz és az irodalomtörténet szolgálatában
Alaposan számba vette a református forrásokat, fel-találási helyüket, őrzésüket, gyarapításukat. A források hasznosításának lehetőségeit számtalan példán keresztül mutatta be.
- Csiszár Imre (DE BTK Néprajzi Kutatócsoport): Hajdúnánás története a 19-20. században, a történet forrásai.
A településmonográfia létrejöttének történetét, a források körét ismertette. A közeljövőben megjelenő saját, agrár- és társadalomtörténeti monográfiájáról is beszélt.
- Kövér György (ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék): A történetírás és a társadalomtudományok.
A Magyar Tudományban is megjelent tanulmány témájának, keletkezésének körülményeit ismertette. Fontos ismereteket mondott el a társadalomtudományokkal, főleg a szociológiával kialakult kapcsolatról, az onnan érkező hatásokról.
- Ignácz Károly (Politikatörténeti Intézet): A választástörténet forrásai.
Saját kutatásai alapján beszél a választások forrásairól, a kutatás lehetőségeiről. A pártok történetének, egyes személyiségek tevékenységének kutatásában játszott szerepet elemzi. Rámutatott a társadalomtörténeti aspektusokra is.
- Neumann Tibor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet): A Jagello-kor kutatásáról.
Saját kutatásainak tanulságait foglalja össze. Legutóbb megjelent munkái alapján a kutatások lehetséges irányiról, azok esélyeiről, a forráshasználat és a helyes értelmezés fontosságára utalva.
Gazdaság és társadalom (Szilágyi Zsolt) BTPTR 1521
2. évf. 1. félév
2020/21 tanév 1. félév.
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Történetelmélet és társadalomtörténet, társadalomtudományos paradigmák, társadalomtörténet-írás és periodizáció, a társadalomtörténet lehetséges értelmezései
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet):: Strukturalista társadalomtörténet, történeti tapasztalat (ágencia), a makroszint és a mikroszint megközelítési lehetőségei (a paraszti társadalom példáján)
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet):: Az alföldi gazdaság átalakulása a 18–19. században: a fenntarthatatlan „újkori gazdasági modell” transzformációjának éghajlattörténeti és történeti ökológiai interpretációja
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): A fejlettség több évszázados (longue durée) területi egyenlőtlenségeinek domborzati adatvizualizációja a Kárpát-medencében a 13–20. század között; valamint az életszínvonal és az életminőség területi különbségeinek modellezési lehetőségei Magyarországon a 20. század első felében
- Demeter Gábor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet): Vitás kérdések a magyar mezőgazdaság történetében Az előadás a kötvekező kérdésköröket elemezte: problémák, megközelítések, léptékek – kisbirtok-nagybirtok vita termelékenység, termékstruktúra, vámpolitika, jobbágyfelszabadítás, mezőgazdaság vagy ipar – termelékenységi vita.
- Demeter Gábor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet): A magyar mezőgazdaság fejlődésének értékelése komparatív nemzetközi kitekintésben – honnan hová (1780–1945). Az előadás aj új és modernkori magyar mezőgazdaság átalakulását vizsgálta. Előtérbe helyezte a modernizációs kihívásokra adott válaszokat, a fejlettség statisztikai adatsorainak összehasonlítását.
2021/22 tanév 1. félév.
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Történetelmélet és társadalomtörténet, társadalomtudományos paradigmák, társadalomtörténet-írás és periodizáció, a társadalomtörténet lehetséges értelmezései
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Strukturalista társadalomtörténet, történeti tapasztalat (ágencia), a makroszint és a mikroszint megközelítési lehetőségei (a paraszti társadalom példáján)
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Az alföldi gazdaság átalakulása a 18–19. században: a fenntarthatatlan „újkori gazdasági modell” transzformációjának éghajlattörténeti és történeti ökológiai interpretációja
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): A fejlettség több évszázados (longue durée) területi egyenlőtlenségeinek domborzati adatvizualizációja a Kárpát-medencében a 13–20. század között; valamint az életszínvonal és az életminőség területi különbségeinek modellezési lehetőségei Magyarországon a 20. század első felében.
- Demeter Gábor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet): Vitás kérdések a magyar mezőgazdaság történetében Az előadás a kötvekező kérdésköröket elemezte: problémák, megközelítések, léptékek – kisbirtok-nagybirtok vita termelékenység, termékstruktúra, vámpolitika, jobbágyfelszabadítás, mezőgazdaság vagy ipar – termelékenységi vita.
- Demeter Gábor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet): A magyar mezőgazdaság fejlődésének értékelése komparatív nemzetközi kitekintésben – honnan hová (1780–1945). Az előadás aj új és modernkori magyar mezőgazdaság átalakulását vizsgálta. Előtérbe helyezte a modernizációs kihívásokra adott válaszokat, a fejlettség statisztikai adatsorainak összehasonlítását.
2022/23 tanév 1. félév.
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Történetelmélet és társadalomtörténet, társadalomtudományos paradigmák, társadalomtörténet-írás és periodizáció, a társadalomtörténet lehetséges értelmezései
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Strukturalista társadalomtörténet, történeti tapasztalat (ágencia), a makroszint és a mikroszint megközelítési lehetőségei (a paraszti társadalom példáján)
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Az alföldi gazdaság átalakulása a 18–19. században: a fenntarthatatlan „újkori gazdasági modell” transzformációjának éghajlattörténeti és történeti ökológiai interpretációja
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): A fejlettség több évszázados (longue durée) területi egyenlőtlenségeinek domborzati adatvizualizációja a Kárpát-medencében a 13–20. század között; valamint az életszínvonal és az életminőség területi különbségeinek modellezési lehetőségei Magyarországon a 20. század első felében.
- Demeter Gábor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet): Vitás kérdések a magyar mezőgazdaság történetében Az előadás a kötvekező kérdésköröket elemezte: problémák, megközelítések, léptékek – kisbirtok-nagybirtok vita termelékenység, termékstruktúra, vámpolitika, jobbágyfelszabadítás, mezőgazdaság vagy ipar – termelékenységi vita.
- Demeter Gábor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet): A magyar mezőgazdaság fejlődésének értékelése komparatív nemzetközi kitekintésben – honnan hová (1780–1945). Az előadás aj új és modernkori magyar mezőgazdaság átalakulását vizsgálta. Előtérbe helyezte a modernizációs kihívásokra adott válaszokat, a fejlettség statisztikai adatsorainak összehasonlítását.
2023/24 tanév 1. félév.
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Történetelmélet és társadalomtörténet, társadalomtudományos paradigmák, társadalomtörténet-írás és periodizáció, a társadalomtörténet lehetséges értelmezései
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Strukturalista társadalomtörténet, történeti tapasztalat (ágencia), a makroszint és a mikroszint megközelítési lehetőségei (a paraszti társadalom példáján)
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): Az alföldi gazdaság átalakulása a 18–19. században: a fenntarthatatlan „újkori gazdasági modell” transzformációjának éghajlattörténeti és történeti ökológiai interpretációja
- Szilágyi Zsolt (DE BTK Történelmi Intézet): A fejlettség több évszázados (longue durée) területi egyenlőtlenségeinek domborzati adatvizualizációja a Kárpát-medencében a 13–20. század között; valamint az életszínvonal és az életminőség területi különbségeinek modellezési lehetőségei Magyarországon a 20. század első felében.
- Demeter Gábor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet): Vitás kérdések a magyar mezőgazdaság történetében Az előadás a kötvekező kérdésköröket elemezte: problémák, megközelítések, léptékek – kisbirtok-nagybirtok vita termelékenység, termékstruktúra, vámpolitika, jobbágyfelszabadítás, mezőgazdaság vagy ipar – termelékenységi vita.
- Demeter Gábor (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet): A magyar mezőgazdaság fejlődésének értékelése komparatív nemzetközi kitekintésben – honnan hová (1780–1945). Az előadás aj új és modernkori magyar mezőgazdaság átalakulását vizsgálta. Előtérbe helyezte a modernizációs kihívásokra adott válaszokat, a fejlettség statisztikai adatsorainak összehasonlítását.
Az alprogram keretében disszertációvédések.
- Apor Péter: Fabricating Authetnticy: 1919 and the Hungarian Communist between 1949 and 1959. (2009) Témavezető: Timár Lajos.
- Aranyiné Patai Magdolna: Szentes össznépessége és a népesség kontinuitása 1715-1840 között. (2004) Témavezető: Papp Klára.
- Babosi László: Költő a diktatúrában, Ratkó József életrajza, közéleti tevékenysége és a hatalommal szembeni harcai tükrében. (2017) Témavezető: Püski Levente.
- Bagdi Róbert: Nyelvhatárok és kontaktzónák Északkelet-Magyarországon 1773 és 1910 között. (2010). Témavezető: Veliky János.
- Balogh Róbert: Az erdők lehetséges történészi értelmezései. Tudományos tudás, erdő, kommodifikáció és politika kapcsolata Magyarországon. 1860-1975. (2022) Témavezető: Szilágyi Zsolt.
- Bán Gergely Károly: Magyarország városhierarchia-vizsgálata a trianoni országterületen 1910-ben és 1930-ban. (2025). Témavezető: Szilágyi Zsolt.
- Bartha Ákos: A Sárospataki Református Főiskola faluszemináriuma (1931-1951) és előzményei. (2012). Témavezető: Timár Lajos.
- Blaskó Barbara Katalin: Vidoni testvérek és társaik. Friuliak a magyar szalámigyártásban egy debreceni üzem példáján keresztül. (2020). Témavezető: Pete László.
- Bodnar Ludovic: Kovács Albert liberális teológus és politikus élete és munkássága. (2022). Témavezető: Kovács Ábrahám.
- Bogdándi Zsolt: A kolozsmonostori konvent fejedelemségkori hiteleshelyi tevékenysége /XVI-XVII. század/. (2011). Témavezető: Solymosi László.
- Bojtos Gábor: Szolnok az első világháború idején. (2024) Témavezető: Püski Levente.
- Braun László: A hegyvidéki akció története 1897-1910. között. (2018). Témavezető: Szilágyi Zsolt.
- Csiszár Imre: Agrártermelés és agrártársadalom Hajdúnánáson az 1930-as évek második felétől az 1970-es évek végéig. (2015). Témavezető: Orosz István.
- Czeglédi Noémi: Úriszéki bíráskodás a Grassalkovichok gödöllői uradalmában, 1815-1848. (2009). Témavezető: Orosz István.
- Czövek Zoltán: Számadás, leltár, végrendelet. Tanulmányok középkor végi forrásokról. (2009). Témavezető: Solymosi László.
- Dezső Kinga Julianna: „Jónás hiábavaló futása”. Ifj. Révész Imre püspöki működése, különös tekintettel politikai és közéleti szerepvállalására /1938-1949/. (2024) Témavezető: Szabadi István.
- Endrédi Csaba: Nehézségek és konfliktusok a Hajdúdorogi Egyházmegye alapításának időszakában. (2015) Témavezető: Püski Levente.
- Fári Irén: Szegedi kisiparosok a 20. század első felében. Iskolázás és vagyoni helyzet. (2011). Témavezető: Timár Lajos.
- Füreder Balázs: „A hosszú reneszánsz konyhakultúra” magyar nyelvű szakácskönyveinek bemutatása és összehasonlító elemzése. (2009). Témavezető: Papp Klára.
- Gócsáné Móró Csilla: A Blaskovichok világa. Egy köznemesi család története és életmódja a 18. századtól a 20. század közepéig. (2012). Témavezető: Miru György.
- Gorun-Kovács Blanka: A Horea-felkeés és magyarországi forrásai. (2008). Témavezető: Papp Klára.
- Gulyás László Szabolcs: A mezővárosi önkormányzat funkciói és társadalmi háttere a középkori Hegyalján. (2008). Témavezető: Solymosi László.
- Hidán Csaba László: Könnyűlovas fegyverzet és hadviselési mód a XI-XIV. századi Magyarországon. (2009). Témavezető: Bárány Attila.
- Hollósi Gábor: A debreceni Jog- és Államtudományi Kar története /1914-1949/. (2008). Témavezető: Barta János.
- Holmár Zoltán: Első világháborús emlékművek Szabolcs és Szatmár vármegyékben a két világháború között /1918-1938/. Témavezető: Püski Levente.
- Horváth Richárd: Várak és politika a középkori Veszprém megyében. (2003). Témavezető: Solymosi László.
- Ifj. Rabás Ferenc: A Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek magyar rendtartománya. (2008). Témavezető. Barta Róbert.
- Jaczkó Sándor: Az 1524. évi váradi zsinat és határozatai. (2011) Témavezető: Solymosi László.
- Káli Csaba. Zala megye szovjetizálása 1945 és 1950. között. (2020) Témavezető: Szilágyi Zsolt.
- Kaló József: Szombathelyi Ferenc a Magyar Királyi Honvéd Vezérkar élén. (2010) Témavezető: Püski Levente.
- Kerekes András: Egy német páncélostábornok életrajza. Hermann Breith katonai vezetői tevékenysége 1939-1945. (2024) Témavezető: Töll László.
- Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség országos és debreceni szervezete /1919-1945/. (2009) Témavezető: Barta Róbert.
- Király Sándor: Az egyetemi hallgatóság társadalmi arculata Magyarországon a két világháború között. (2009) Témavezető: Timár Lajos.
- Kohút Sára: A dohánymonopólium előzménytörténete Magyarországon. (2016). Témavezető: Velkey Ferenc.
- Kolmann Örs: Gömör és Kishont vármegyék központi helyei a középkorban. (2004). Témavezető: Solymosi László.
- Komjáti Zoltán Igor: A füleki végvér működtetése Koháry II. István főkapitányságának idején /1667-1682/. (2012) Témavezető. Kovács Ágnes.
- Konrád Miklós: A zsidók áttérése Magyarországon a reformkor és az első világháború kitörése között. (2011) Témavezető: Prepuk Anikó.
- Kovács András: A megye működése a középkori Erdélyben. /14. század eleje-1540/. (2021). Témavezető: Solymosi László.
- Köves Máté Slomó: Egység és szakadás, Hamburgtól Nagymihályig. (2007). Témavezető: Prepuk Anikó.
Krankovics Ilona: A debreceni Kis Orbán család gazdasági tevékenysége a XIX. század első felében. (2008). Témavezető: Takács Péter.
- Kristóf Ilona: Egyházi középréteg a késő középkori Váradon /1440-1526/. (2009) Témavezető: Solymosi László.
- Lichtnecket András: Az arácsi szőlőhegy és szőlőhegyi önkormányzat története. (2008). Témavezető: Solymosi László.
- Mészáros Orsolya: Visegrád késő középkori város története és helyrajza. (2009). Témavezető: Solymosi László.
- Nagy Balázs: A mohácsi éremleletek (I., II., Pécs közi) és az azonos korú leletegyüttesek az 1526. évi események tükrében /1526. augusztus 29.-1526. október 10./ (2024). Témavezető: Kálnoki-Gyöngyössy Márton.
- Nagy Bettina. Három generáció a Mailáth család történetében. (2023) Témavezető: Jeney-Tóth Annamária.
- Novák Ádám: A terebesi Perényi család működése a kezdetektől 1458-ig, különös tekintettel Perényi János tárnokmesterre. (2019) Témavezető: Bárány Attila.
- Oberländer Bernard Báruch: Mitől hamis a hamis. A zsidó történelem hírhedt hamisítványainak megítélése a szatmári Slomó Jehudá Friedländer talmudhamisítása példáján. (2010) Témavezető: Prepuk Anikó.
- Pozsonyi Zoltán: Karrierek, konfliktusok, mindennapok. Egy nagykun família élete /1745-1867/. (2008) Témavezető: Miru György.
- Rehák Géza: Turizmuspolitika Magyarországon, különös tekintettel a Kádár-korszak első tíz évére. (2011) Témavezető: Timár Lajos.
- Sallay Gergely. A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938-1945. (2009) Témavezető. Püski Levente.
- Spóner Péter: Egy mezőváros céhes ipara a városi jegyzőkönyvek tükrében. Miskolc céhes ipartörténete /1681-1848/ (2011). Témavezető: Barta János.
- Szabó János: A középkori magyar könnyűlovasság történetének vitatott kérdései. (2016) Témavezető. Bárány Attila.
- Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata 1687-1848. (2004). Témavezető: Papp Klára.
- Szabó Noémi Gyöngyvér: A kolozsmonostori bencés apátság gazdálkodása a késő középkorban. (2013) Témavezető: Solymosi László.
- Szakál Imre: Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában /1919-1938/. (2015) Témavezető: Pallai László.
- Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. (2010) Témavezető: Papp Klára.
- Szendiné Orvos Erzsébet: Debrecen a 17. század első évtizedében a magisztrátusi jegyzőkönyvek (166-1610) tükrében. (2005). Témavezető: Papp Klára.
- Szilágyi Zsolt. Város és elit a Horthy-kori Kecskemét történeti földrajzi és társadalomtörténeti megközelítésben. (2011) Témavezető: Timár Lajos.
- Szűcsné Papp Rita: Debrecen bűnügyei és bíráskodása 1693 és 1715 között a magisztrátusi jegyzőkönyvek tükrében. (2022) Témavezető: Papp Klára.
- Takács Tibor: A városi elit és a városi önkormányzat Nyíregyházán a 20. század első felében. (2015). Témavezető: Orosz István.
- Török Péter: A szabolcsi hajdúvárosok szerepe a Rákóczi-szabadságharcban. (2020) Témavezető: Papp Klára.
- Tóth Judit: A beszolgáltatás végrehajtásának eszköztára és alkalmazása Pest megyében. (2012) Témavezető: Püski Levente.
- Varga Róbert: Ung vármegye rendvédelmi szervei 1890-1918 között. (2023) Témavezető: Püski Levente.
- Veress Tünde: A regéci uradalom gazdaság- és társadalomtörténete a Rákóczi-család birtoklásának időszakában /1646-1711/. (2022) Témavezető: Papp Klára.
- Vinkler Bálint: Magyarországi birok Krakkó piacán a 16. század végén /1589-1600/. (2014) Témavezető: Papp Klára.
Az alprogram felvett hallgatói:
2020:
Kerekes Endre László (Tózsa-Rigó A.)
Majláthné Sipos Csilla (Romhányi – Gulyás)
Németh Csaba (Prepuk A.)
Sipos Nikoletta (Barta R)
Virágh Ágnes (Bárány A.)
2021:
Kalló Olga (Barta R.)
Dr. Kovács Gyula (Barta R.)
Nagy Balázs (egyéni-Kálnoky Gy. M.)
Ónadi Sándor (Bárány A.)
Suhajné Szoka Margit (Szilágyi Zs.)
2022:
Bíró Bence Imre (Szilágyi Zs.)
Kovács Réka (Miru Gy.)
Lőrincz Adrienn (Pósán L.)
Maruszics Erik (Püski l. – Szakál I.)
Szemán László (Püski L. – Véghseő T.)
Szőke Richárd Rajmond (Szilágyi Zs.)
Bojtos Gábor (Püski L.)
2023:
Herka Dominik (Püski L.) -
Nagy Bertalan (Szilágyi Zs.)
Varga Imre Solt (Bárány A.)
Zakkar Antónia (Püski L.)
2024:
Cserepár Marcell (Püski L.)
Éliás János (Papp Klára)
Makó Kristóf (Pallai L.)
Tímár Csenge (Györkös A.)